A közelmúltban segítettem egy fiatal kolléga diplomamunkájának az elkészítésében konzulensként. Szép dolgozat született, és amikor a bekötött példányt bemutatva megköszönte a segítséget, jeleztem, hogy most már csak azt a 4-5 ezer kárügyet kell rendeznie, és majd kezdi igazán érteni. Pályám 35 éve alatt nem tudom hány felelősségi kárügy irataival találkoztam jogászként. A fiatal kollégának említett számot az első tíz év alatt biztosan elértem.

Senki sem szakjogászként jön ki az egyetemről. A jogászok posztgraduális képzése a diploma megszerzése után történik. Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan szakmai gyakorlatra tehettem szert előbb a MALÉV, azután a HUNGAROCAMION jogi osztályán, ami az első szakjogászi képesítésemhez kapcsolódott. Külkereskedelmi szakjogász képzés foglalta magába akkor azt a szakterületet is, amit a fuvarjogász művel. A légifuvarozás és a nemzetközi közúti árufuvarozás joga nemzetközi egyezmények által szabályozott jogterület. A szakjogász feladata egy adott kárügy kapcsán azt a jogi helyzetet feltárni, hogy a fuvarozó az adott egyezmény szabályai szerint felelős-e a bekövetkezett kárért, és ha igen, milyen mértékben. Bár főszabályként a fuvarozó felelősségi körébe tartozik a feladott áru elveszése, az áru sérülése, vagy az áru késedelmes kiszolgáltatása miatti kárért való felelősség, az adott tényállás alapján a levonható jogi következtetés helyességéhez a legtöbbször kell a szakjogász.  A felelősség alóli mentesülések, a különböző vélelemek (az ellenkező bizonyításáig valóságnak tekintendő tények), a bizonyítási terhek rendszere és nem utolsó sorban: a felelősség összegszerű korlátozása, vagy ennek az áttörése összetett jogi következtetést igényel. Ez viszont még a csak a történet egyik szála, hiszen a legtöbb felelősségi kár valamilyen felelősségbiztosítás keretében nyer – vagy nem nyer – rendezést.

A felelősségbiztosítás – estünkben a fuvarozói felelősségbiztosítás feltételei szerint alakul a biztosító helytállási kötelezettsége. A helytállási kötelezettség szempontjából előkérdés, hogy a felelősségbiztosítási fedezet tárgyát képező törvényes kártérítési felelősség (itt fuvarozói felelősség) fennáll-e. Itt válik a történet három szereplőssé: Adott a biztosító, akinek anyagi érdeke fűződik, hogy egy kétes megítélésű felelősségi helyzetben a felelősség hiányára hivatkozzék. Adott a károsult, akinek érdeke, hogy lehetőleg a biztosító rendezze a kárát, és ne a kisebb tőkeerejű fuvarozó. Végül, mint az üllő és a kalapács között az a pirosan izzó vasdarab, ott a biztosított fuvarozó, akinek ahhoz fűződik érdeke, hogy a neki megbízást adó károsult kára rendeződjön, és a megbízást meg tudja tartani. A biztosítási fedezet ugyan a fuvarozó törvényes felelőssége alapján fizetendő kártérítésre terjed ki, de nem csak a fuvarjogász tudása kell az ügy intézéséhez.  A biztosítási szakjogász tudása is kell, hogy a biztosítási fedezetre, a biztosító mentesülésére, a fedezetből kizárt kockázatokra, a káreseményenkénti limitre tekintettel kialakítható legyen a biztosítóval szembeni alapos jogi álláspont.

Eddig a szakjogászi kompetenciákról volt szó, de van még egy gyakorlati szempont is: a nyelvtudás. Mivel a fuvarjog eleve nagy földrajzi távolságokra történő árutovábbítás joga, Európán belül a német nyelvű ügyintézés, egyébként az angol nyelvű ügyintézés is követelmény, de további nyelvismeret is szükséges lehet. A fuvarjog és a hozzá kapcsolódó biztosítási jog szépségét pont a nehézsége adja: még a sok ezredik ügy is lehet olyan, ami még nem volt, az élet mindig hoz újabb és újabb helyzeteket. Ezért nem lehet megunni.